Az ági öröklés teszi lehetővé, hogy az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről örökölt vagy ajándékba kapott vagyon jogszabályban meghatározott körben az örökhagyó rokonaié maradjon.
Mi minősül ági vagyonnak?
Valamelyik felmenőjéről (szülők) öröklés vagy ajándékozás útján az örökhagyóra hárult vagyontárgy.
Testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől (szülő, nagyszülő) örökölte vagy ajándékba kapta.
A szerzeményi vagyontól az is megkülönbözteti, hogy a vagyont nem az örökhagyó szerezte, azaz nem az örökhagyó saját keresetéből, befektetéseiből egyéb saját forrásból származik, az örökhagyó nem fizetett érte ellenértéket.
Kit illet meg az ági vagyon?
Esősorban a szülőt. Ha a szülő már nem él, akkor leszármazóit, (így például az örökhagyó testvérét vagy annak halála esetén unokaöccsét). Ha leszármazó sincs akkor az örökhagyó nagyszülőjét és ha ő sem él akkor az örökhagyó távolabbi felmenőjét, ha a vagyontárgy róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra.
Ági vagyon például a szülőktől örökölt meglevő családi ház vagy egyéb ingatlan, nagy értékű festmények.
Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.
Kiktől származhat az ági vagyon?
Az örökhagyó valamelyik felmenőjétől. Az ági vagyontárgy addig a felmenőig öröklődhet, akitől a vagyontárgy az örökhagyó hagyatékába került.
Kinek kell bizonyítania a vagyontárgy ági jellegét?
Annak, aki azt ezen a címen örökölné. Nem jár automatikusan, öröklési igényként elő kell terjeszteni a hagyatéki eljárásban ahhoz, hogy a közjegyző figyelembe vegye.
Hogyan érinti az ági öröklés a házastársat?
Ági vagyon állagát a házastárs nem örököli. Gyakori eset, amikor a házastárs halálát követően, az ingatlan tulajdoni lapjának adatai alapján szerez csak tudomást a házastárs arról, hogy a lakást, amiben az örökhagyóval közösen éltek az örökhagyó nem vásárolta, hanem a szüleitől örökölte, így alapesetben nem lesz részlegesen sem állagörökös (tulajdonos).
A házastársat azonban az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Ha érdekli, olvassa el a haszonélvezeti jogról szóló cikket.
A házastárs örökléséről itt olvashat.
Igényelhető-e a haszonélvezet megváltása?
Mind a házastárs, mind az ági örökös – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog megváltása a házastárssal szemben nem igényelhető.
Megváltás esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.
Az örökös és a haszonélvező később közös akarattal szerződésben megállapodhatnak például arról, milyen ellenérték fejében mond le a házastárs a haszonélvezeti jogról.
Mire nem terjed ki az ági öröklés?
– Szokásos mértékű ajándéktárgyra. Szokásos mérték olyan ajándékot jelent ami az ajándékozó és a megajándékozott vagyoni helyzetéhez képest sem jelentős. Adott esetben egy értékesebb karóra nem számít ebbe a körbe, azonban ez is lehet olyan érték a felek vagyoni helyzetétől függően, ami nem szokásos mértékű. Egy gépkocsi vagy egy nevesebb képzőművészeti alkotás tipikusan nem szokásos mértékű.
– Amely az örökhagyó halálakor már nincs meg. Kiterjed viszont az ilyen vagyontárgy helyébe lépett vagy értékén vásárolt vagyontárgyra.
– Az örökhagyó házastársával szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra
Ha nincs ági örökös
Ebben az esetben az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.