A vírus-helyzet munkajogi kérdései
Eltérés a Munka Törvénykönyvétől
Közös megegyezéssel
A 47/2020 (III. 18) Kormányrendeletet lehetővé teszi, hogy a munkáltató és a munkavállaló bármely munkajogi kérdésben eltérjenek közös megegyezéssel a törvényi szabályozástól. A Munka Törvénykönyve eddig is lehetővé tette az eltérés, azzal, hogy a munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben (Munkaviszony) foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. Az új szabályozás ezt felülírja. A munkaviszony valamennyi eleme megegyezés tárgyává vált és ennek során már nem irányadó, hogy csak a munkavállaló javára történhet eltérés. A megegyezés azt jelentené, hogy arra a munkavállaló szabad akarata, józan mérlegelése, döntése szerint kerül sor. Amikor munkavállalót kész helyzet elé állítják felmerülhet az esetleg meggondolatlanul aláírt megegyezés megtámadhatósága, amelyre a Munka Törvénykönyve az alábbi körben ad lehetőséget: A megállapodás megtámadható, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. A megállapodást bármelyik fél megtámadhatja, ha a szerződéskötéskor lényeges körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére. A megtámadásra objektív és szubjektív határidők és formai követelmények vonatkoznak.
Egyoldalú munkáltatói intézkedések
A Kormányrendelet egyoldalú intézkedések bevezetésére is módot ad: A Munka törvénykönyvét a veszélyhelyzet megszűnését követő (jelenleg a veszélyhelyzet határozatlan idejű) harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató
- a) a közölt munkaidő-beosztást a törvényben rögzített szabályoktól eltérően is módosíthatja
- b) a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti,
- c) a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.
Ezektől a szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.
A munkaidőbeosztás új szabályait érinti a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések módosítása lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet elrendeljen, úgy is, hogy a korábbi keretet nem zárja le, azaz elszámolásra nem kerül sor.
A munkaidő-beosztást módosítása befolyásolja az adott időszakban esedékes bérezést is.
A munka a napi pihenőidőre és heti pihenőnapra vonatkozó előírásoktól nem lehet eltérni, azzal a kivétellel, hogy bizonyos ágazatokban (pl. személyszállítás, árufuvarozás) eddig is volt eltérésre lehetőség megállapodással.
Eltérő foglalkoztatás
A veszélyhelyzet alatt lehetséges, hogy más, eredeti munkakörbe szorosan nem tartozó feladatokat kellene végeznie a munkavállalónak. A Munka törvénykönyve rögzíti ennek az időbeli korlátait, ami 44 nap (vagy 352 óra). Közös megegyezéssel ez is felülírható. A napi pihenőidőre és a heti pihenőnapra vonatkozó
Otthoni munkavégzés
Tipikusan szellemi tevékenységet végzők esetén jelenthet megoldást.
A jelenlegi szabályozás szerint elrendelhetővé vált otthoni munkavégzés (home office) nem azonos a távmunkával.
Távmunkánál a felek megállapodnak a munkavégzés helyében.
Home office esetén a veszélyhelyzet előtti munkajogi szabályozás szerint a munkavégzés helyét a munkavállaló szabadon választja meg, ha ezt a lehetőséget a munkáltató biztosítja számára.
A kormányrendelet alapján az otthoni munkavégzés már nem egy lehetőség, hanem a munkáltató erre kötelezheti is a munkavállalót.
Jogszabályon alapuló munkavédelmi, munkabiztonsági előírások a távmunkára vonatkoznak.
Vállalati adatbiztonsági előírásoknak azonban home office esetén is van helye, sőt ilyen előírások a GDPR-ra tekintettel is szükségesek.
A jogszabály nem rendelkezik arról, hogy ki köteles viselni az otthoni munkavégzés költségeit?
Ha ez munkáltatói utasításon alapul akkor a többletköltség a munkáltatót terheli.
Távmunkánál eltérő megállapodás hiányában a munkáltató biztosítja a munkavégzés feltételeit, így a munkavégzés eszközeit is.
A Munka Törvénykönyve távmunkára vonatkozóelőírásai szerint:
– Eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló munkarendje kötetlen. A munkáltató utasítási joga – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki.
– A munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkáltató általi ellenőrzés, a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól.
Mivel a helyszíni ellenőrzés a veszélyhelyzet alatti korlátozásokra tekintettel nem megoldható, a munkáltatóknak a távolból, számítástechnikai eszközzel történő ellenőrzés adott mint lehetőség.
Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem, adatbiztonság
Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi szabályok betartására.
A munkavállalók jogszerű, adatvédelmi szempontból is megfelelő ellenőrzésére vonatkozóan a a GDPR rendelkezéseit és a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság iránymutatásait, határozatait is javasolt figyelembe venni a Munka Törvénykönyvébenmegállapított szabályok mellett.
A távmunkára történő hirtelen váltás komoly adatbiztonsági kockázattal is járhat, ha a munkáltatók nincsenek rá felkészülve. Az adatbiztonsági intézkedésekre ilyen esetben is gondolni kell, be kell vezetni és elő kell írni a távmunkában dolgozókra vonatkozó kötelezettségeket, és a munkáltató adattkezelését érintő változtatásokat dokumentálni szükséges a GDPR elszámoltathatóságra vonatkozó alapelve figyelembevételével.
