Kötelesrésszel kapcsolatban számos tévhit kering internetes források, cikkek félreértelmezésével. Érdemes tisztázni kinek, mikor jár.
Kit illet meg kötelesrész?
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor (azaz az örökhagyó halálakor) az örökhagyó törvényes örököse vagy az lenne az örökhagyó nem hagyott volna végrendeletet. Az, aki a végrendelet hiányában örökös lenne, kötelesrészre tarthat igényt.
Nem illeti tehát meg kötelesrész a bejegyzett élettársat és az oldalági rokonokat. Megilleti viszont az örökhagyó gyermekét, ha az örökhagyó mást jelöl ki általános örökösnek a végrendeletben, vagy csak egyik gyermeke javára végrendelkezik.
Kötelesrész iránti igény érvényesíthető akkor is, ha az örökhagyó nem tett végintézkedést és a hagyaték a törvényes örökösöknek jut. Távoli leszármazó (unoka vagy dédunoka is) jogosult lehet a kötelesrészre. A szülők kötelesrészt csak akkor igényelhetnek, ha az örökhagyónak nem maradt leszármazója.
Ha leszármazó mellett van házastárs is, a házastársnak is igényelheti a kötelesrészt.
Ha nincsenek leszármazók, a házastárs kötelesrésze attól függően alakul, hogy a törvényes öröklés szabályai szerint állagörökös-e vagy állagot és haszonélvezetet együtt örököl. Például az örökhagyó tulajdonában álló lakást örökli, vagy annak bizonyos tulajdoni hányadát és haszonélvezetet is. Lényeges lehet az is, hogy a hagyatékban vannak-e ági vagyontárgyak.
Ági öröklésről iegy külön bejegyzésben van szó részletesebben.
Ha a házastárs öröklése érdekli, akkor olvassa el a házastársi öröklésről szóló cikket.
A kötelesrész mértéke és számítása:
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.
A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni (nem lehet levonni). Hagyomány és meghagyásról ..itt talál bővebb információt.
Ha az örökhagyó halála a szerződéskötéstől számított két éven belül következik be, akkor a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének azt a részét, amit a tartás, életjáradék, illetve gondozás értéke nem fedezett.
Nem tartozik a kötelesrész alapjához például
– az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke
– az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott (például a gyermeke születése előtt)
– a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke.
A kötelesrészi igény elévülhet!
A kötelesrész ún. kötelmi jellegű igény. A hagyatékban részesítettekkel szemben áll fenn. Az igény 5 év alatt elévül. Az elévült követelés bírósági eljárásban nem érvényesíthető.